Magyarok Nagyasszonya főünnep alkalmából Lakner-Bognár András hangversenye Körmenden
A KÉSZ Körmendi Csoportjának szervezésében a Magyarok Nagyasszonya főünnep alkalmából, 2024. október 8-án a körmendi Szent Erzsébet plébánia templomban hangversenyt adott Lakner-Bognár András orgona művész úr. A templom megtelt érdeklődőkkel.
A köszöntés után az ünneppel kapcsolatos ismertetésre került sor. Szűz Mária tisztelete szorosan összefügg hazánk történetével. A megpróbáltatás napjaiban eleink Hozzá menekültek, s az Ő erejével ezer baj és veszély között talpra állt a nemzet.
Máriának a magyarság pátrónájaként való tisztelete már Szent István felajánlásával elkezdődött, azonban ezt évszázadokon át Nagyboldogasszony napján ünnepeltük.
A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Magyarok Nagyasszonya/ Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a Magyar Szent Korona, ölében a kis Jézus a Magyar Szent Koronával, jobb kezében az ország almája, bal kezében pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül.
A Hartwik-legenda szerint: a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve, így kiáltott föl: Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.
A Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérte XIII. Leó pápától a millenium emlékéve alkalmából, 1896-ban.
Dessewffy Sándor Csanádi püspöknek Máriaradnán 1895 őszén, a millenium vigíliáján tengernyi búcsúsnép előtt elmondott beszédéből szól az idézet:
„Könyörülj hazánkon és áldd meg nemzetünket, hogy Szent István koronájában és az ő erényeiben egyesüljünk valamennyien, kik tagjai vagyunk az általa alapított és a Te égi oltalmad alá helyezett Magyarországnak. Óvj meg bennünket az elsatnyulástól, a pártvillongásoktól, a hazát bontó vallástalanság mételyétől. Válságos időben közeledünk itteni létünk másodezredének küszöbére. De Te, ki a múltban honunkat háborúkban diadalra vezetted, békességben fejlesztetted, viszályokban, éhségben és ragadós nyavalyákban elpusztulni nem engedted, ki sok szükségeinkben segítettél, szorongatásainkban oltalmaztál, a szerencsétlenségtől megóvtál, örömünkben és bánatunkban mindig mellettünk állottál: légy áldott mindezekért és az új ezredévben se hagyj el minket. Kelj föl mellettünk szent Fiadnál, Boldogasszony és ne engedd, hogy a mi hazánk, nemzetünk boldogabb jövője fölött valaha kétségbe essünk”
Lakner-Bognár András orgonista előadásában J.S.Bach, Liszt Ferenc, Bartók Béla, valamint Hidvégi Tibor művei hangzottak fel. A hangversenyt Nagyasszonyunkhoz szóló énekkel kezdtük és fejeztük be.
A koncert mindannyiunk örömére csodálatos volt. Lakner úr kifinomult és könnyed játékával, a felcsendült ezer arcú hangokkal egyetérthettünk abban, hogy méltán viseli az orgona a hangszerek királynéja nevet, melynek kiváló mestere Lakner-Bognár András művész úr. A művészet közelebb visz a hithez. A zene a művészet egyik ága. Az orgona a zene világának különleges hangszere.
A hangverseny végén elhangzottak Gárdonyi Géza szavai: „van benne valami az emberi hangból és a mennydörgésből, ami az Isten hangja. Az orgonának lelke van, tud imádkozni, sírni, sóhajtani, örülni, remegve félni, vigasztalni és áldani. Az orgonának szárnyai vannak, amelyek égbe viszik az emberek áhítatos gondolatát.”
