Kisboldogasszony búcsú a Vasvári Szentkútnál
Szeptember 9-én délután 6 órakor körmenet indult a Vasvári templomtól a Szentkútig, ahol Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök mutatta be az ünnepi búcsúi szentmisét.
Hívek sokasága indult el a vasvári Lourdes-i barlanghoz, hogy kérjen, hálát adjon mennyei Édesanyánknak a Boldogságos Szűz Máriának.
Szabolcs püspök atya szentbeszédében 3 fontos dologra irányította a zarándokok figyelmét. A gyermek felsírására, bántalmazására és halálára. Elmondta, hogy Mária pontos születési idejéről nincs sok információ, azt tudjuk, hogy megszületett és a Mária, Mirjam nevet kapta. Amikor bánatosak vagyunk, sírunk égi édesanyánk megvigasztal minket. Amikor bántanak bennünket oltalmat találunk nála. A harmadik gondolat amikor egy anya elveszíti a gyermekét, mert nem úgy él, ahogy tanította, a tékozló fiú történetét hozta példának. Szentbeszédét Szabolcs atya Móra István: Édes anyámnak című versével zárta gondolatait:
Csendes alkonyat volt,
Ahogy hazaértem,
Ávé Máriára
Harangoztak éppen.
Ültél a ház előtt
A régi kis padon,
Könnyekkel szemedben,
Sóhajjal arcodon.
Letérdeltem eléd,
Közelről néztelek,
Ugy eltévedt rajtam
Jóságos két szemed.
Kerested a régi,
Derült vonásokat,
Ragyogó szememet,
Nevető arcomat.
Az arcom oly törött,
A szemem sem ragyog:
Miről is tudtad meg,
Hogy a fiad vagyok?
Hazajöttem anyám,
Beteg vagyok lelkem,
Anyai szerelmed
Gyógyitson meg engem.
Tanits meg engemet
Még egyszer nevetni,
Tanits meg remélni,
Tanits meg szeretni.
Vigy el, ahogy régen
Az első misére, -
Mutasd meg még egyszer
Az utat az égbe.
Ugy-e megvannak még
A glóriás szentek,
Akik énnálam is
Még többet szenvedtek.
Mutasd meg őrizőm
Az Isten bárányát
Mondd, hogy csókoljam meg
A feszület lábát.
A nagy kereszt alatt
Térdeljünk le ketten,
S mondjuk el mint régen:
Hiszek egy Istenben...
Püspök atya szentbeszéde ITT visszahallgatható!
